Nám-ban

A vietnami háború alatt bővebb értelemben a teljes második indokínai háborút (1955–1975. április 30.), szűkebb viszonylatban az ebbe való közvetlen amerikai katonai beavatkozást (1965 – 1973) értjük. A háború alapvetően a francia gyarmati hadsereg végső veresége után 1954-ben ideiglenesen kettéosztott Vietnam újraegyesítéséért folyt, amely során ideológiai alapon Kína és a Szovjetunió a kommunista Észak-Vietnamot, míg az USA Dél-Vietnamot támogatta. A két kommunista nagyhatalom a dél-kelet ázsiai befolyásért egymással is versengett, az USA pedig a kommunizmus térnyerését próbálta megakadályozni a térség frissen függetlenné vált országaiban.

A szárazföldi hadműveletek nagyobbrészt Dél-Vietnamban, továbbá Kambodzsa és Laosz határ menti területein folytak. Kezdetben az amerikai katonai tanácsadók által kiképzett Dél-Vietnami Hadsereg csapatai próbálták felszámolni a délen az esőerdőkben és a kiterjedt föld alatti alagútrendszerekben bujkáló, és a vidéki falvakat uraló ellenállók és gerillák csapatait. A délen uralkodó politikai elnyomás és káosz miatt az ellenállók száma az évek során nem csökkent, sőt, emelkedett. Az amerikai politika és hadvezetés az 1960-as évek közepén úgy döntött, a tanácsadók és kiképzők mellé harcoló amerikai katonákat is küld a térségbe.A gerillák mellett az északi hadsereg katonái is gyakran harcoltak délen, sőt, többször is megkísérelték a déli országrész teljes katonai megszállását, amit csak az amerikai tűzerőnek köszönhetően sikerült visszaverni.

Észak-Vietnam felett ugyanekkor légiháború dúlt. Az amerikai bombázók a teljes észak-vietnami ipart lerombolták, bár a szovjet és kínai gazdasági és katonai támogatás miatt ez nem rengette meg az országot.

A televízió közvetítette, arcvonal nélküli gerillaháború kegyetlensége, illetve a hadkötelezettséggel szembeni ellenállás az amerikai baloldalibékemozgalmak megerősödéséhez vezetett.

A háttérben folyamatosan zajlottak a nyílt és titkos tárgyalások a felek között, de évekig nem jutottak megegyezésre. Az USA próbálta a déli országrész függetlenségét elérni, de észak nem volt hajlandó engedni követeléséből, miszerint minden külföldi katona hagyja el az országot, szűnjön meg az ország kettéosztottsága és tartsanak választásokat, amit a zűrzavaros déli politikai helyzet miatt a kommunisták nagy valószínűséggel meg is nyertek volna. Az amerikai és az észak-vietnami küldöttség végül a dél-vietnami küldöttség tudta nélkül 1972-ben megállapodott. Az amerikai vezetés már 1968-ban eldöntötte, hogy kivonul a térségből, de mindezt a lehető legkisebb presztízs veszteséggel szerette volna elérni. A békeszerződés aláírása után az Egyesült Államok 1973-ban ki is vonult az országból.

A támogatás nélkül maradt Dél-Vietnam ereje megtört, az északiak a békeszerződést megszegve 1975-ben lerohanták Dél-Vietnamot, és elfoglalták a déli fővárost. A két ország 1976-ban Vietnami Szocialista Köztársaság néven hivatalosan is egyesült.

A harcok során becslések szerint 3–5 millió vietnami halt meg, illetve 58 000 amerikai vesztette életét.

              

http://www.youtube.com/watch?v=tQzdTrs4sqQ

Oldal: Történelmi háttér
US Army 1st. Infantry Division - © 2008 - 2024 - first-infantry-division.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat